főoldal

         
A 3Z Kft 2011-ben alakult az 1999 óta működő Ars-Tech Stúdió alapjain. Szakmai célkitűzésünk, hogy a körülményeket komplex módon vizsgálva a legmagasabb minőségű, egyedi építészeti válaszokat, megoldásokat adjon. Tevékenységünk felöleli az építészeti tervezés széles spektrumát a lakóépületektől a középületeken át a belső terek tervezéséig. Célunk, hogy az egyén igényeinek megfelelően - a társadalmi és fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve - olyan tereket alkossunk, amelyek megfelelnek a kor kihívásainak, a hely jellegzetességeiből, hagyományaiból kiindulva előremutató megoldásokat adnak. Irodánk az elmúlt években számos elismerést ért el, mely célkitűzésünket, - miszerint egy építészeti feladat megoldása sosem rutinszerű, hanem csak átfogó elemzésből kiindulva egyedi és innovatív megoldások kidolgozásával lehet sikeres,- igazolja.
         
Zoltán Erzsébet Szeréna DLA
okl. építészmérnök, vezetőtervező
szakterülete: lakóépület- és középülettervezés, belső környezetalakítás
BME Építészmérnöki Karán 1999-ben diplomázott, majd a budapesti és müncheni gyakorlati évek után felvételt nyert a Mesteriskola XVII ciklusára. 2007-ben védte meg DLA doktori értekezését a Pécsi Egyetem Breuer Marcell Doktori Iskolájában, mely a kulturális közösségi funkciók városias, lakóterületbe való integrálásával foglalkozik. Tervezői praxisa mellett, több mint tíz éve kapcsolódott be a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar oktatási munkájába, ahol kezdetben az Épületszerkezettan Tanszék oktatója volt, majd 2012-től az Építőművészeti és Vizuális Ismeretek Tanszék docense. Nemzetközi tapasztalatot német, francia és svájci tervezőirodákkal együttműködve szerzett. Münchenben speciális ismeretekre tett szert irodaházak és gazdaságos, ergonomikus munkakörnyezet tervezésének területén. Tervezési munkái között különböző funkciójú középületek, családi házak szerepelnek. Az Ars- Tech Stúdió (1999), majd a 3Z Kft (2011) alapítója.

Tanulmányok:
2002-2004 ÉME Mesteriskola XVII. ciklus
2003-2006 PTE - Breuer Marcell Doktori Iskola, DLA doktori fokozat, 2007
1996-97 LTH-Lunds Universitet, Svédország, Építészmérnöki Kar - TEMPUS ösztöndíjjal
1992-1998 BME, Építészmérnöki Kar, okl. építészmérnök

Díjak, szakmai minősítések, tagságok:
2013 Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas
2012- A PTE-PMMIK Breuer Marcell Doktori Iskolájának törzstagja
2011 Habilitáció – „A munka helye… tegnap…ma…HOLNAP” címmel
2004 Vezető tervezői minősítés (É-1 02-0619)
2002- Dél-Dunántúli Építész Kamara tagja
1999 – „Az Építés Fejlődéséért Alapítvány” diplomadíja

Szakmai tapasztalat:
2011- 3Z Kft, Pécs, alapító tag, vezető tervező
2012- PTE PMMIK Építőművészeti és Vizuális Ismeretek Tanszék, egyetemi docens
2002-2012 PTE-PMMK Épületszerkezettan Tanszék egyetemi docens (2011), egyetemi
adjunktus (2007-2011), egyetemi tanársegéd (2002-2007)
2002 – Ars-Tech Stúdió, Pécs
2000-2002 congena, München, tervező – együttműködésünk 2002 óta is folyamatos
1999 – Graphisoft R&D, QA manager

1 2 10 3 7
2 lakásos, alacsony energiafelhasználású társasház, Pécs – engterv 2008/ kivitelezés 2009-2010
A ház Pécsett a társasházas és kertvárosias övezet határán épült, egyszerű tömege és felépítése a környezetet, a benapozást és a növényzetet, a belvároshoz kötődő vizuális kapcsolatot figyelembe véve alakult ki. Az utcában nagyrészt az északi telekhatárra kerültek az épületek, így ezt a beépítést folytatva, a napra tájolva helyeztem el a házat. A tömeg megmaradt egyszerű, kompakt hasábnak a felesleges hőveszteségek kiküszöbölésére, a lejtős terepviszonyok miatt részben a földbe süllyesztve. Nem passzív ház építésére törekedtünk, hanem olyan élettér kialakítására, ami aktívan hasznosítja környezeti adottságait, a kültér is szerves részévé válik fedett-nyitott átmeneti terekkel, racionális nyílásarányai miatt a nyári túlmelegedés, a téli lehűlés is optimális keretek között tartható. Az éghajlatra építészeti eszközökkel megfelelően reagálva, az épület szükségszerűen kapcsolódik, illeszkedik az adott környezethez, a természet rendjéhez. A déli tájolás előnyeit kihasználva a két lakás szinte azonos alaprajzzal egymás fölé került, a kétszintes verandához kapcsolódóan. A verandát az utca felé a családi vállalkozás számára kialakított nagy légterű műterem zárja, amely elhelyezkedésében, tömegében és színében is leválik a lakófunkciókról. A kialakuló átmeneti tereknek az oszlopok között futtatott zölddel nagy szerepük van a hajlék alakításában. A tervezésnél „a kisebb jobb” elvet követve egy a pénztárcát és a környezetet is kímélő épület létrehozása volt a cél. Az épületet beválogatták a Visegrádi Négyek Családi Házai vándorkiállításra 2011-ben, és a szintén ebben az évben meghirdetett Saint-Gobain Trófea fenntartható építészeti pályázaton megvalósult épület kategóriában III. helyezést ért el.
8 9 10 10 10
9 1   10  
lakasátalakítás - Pécs
Leírás
10 8   3  
1 3 10 9 3
smart working - München
Leírás
8   3   3
9     10  
iroda átalakítás - Mannheim
Leírás
1     10  
1 1 10 1 7
smart working - Zürich
Leírás
8 9 10 10 10
3   9   10
smart working concept - Zürich
Leírás
10 3   1 8
1   7   3
business club - Zürich
Leírás
  1 10 9  
  1   10  
átalakítás - Genf
Leírás
10   3 9 8
9 10 8 3  
irodaépület átalakítása - Zürich
Leírás
    1 3 10
1 8 10 10 3
megújuló szakképzés háza - Pécs
Leírás
  9   3  
1 9   10 8
vendégház - Bükkösd
  3 3 3  
1 2 1 1 7
iroda hotel - átépítés - Kövágószőlős
8 10 10 10 10
1     10  
Malom-hotel átépítés- Szentlőrinc
Leírás
9     10  
1 1 10 1 7
Pécsi Horvát Színház szabadtéri színpada – engedélyezés éve 2007
A szabadtéri színjátszásnak évtizedes hagyományai vannak Pécsen a kellemes, szinte mediterránba hajló éghajlati viszonyoknak köszönhetően. Ezen rendezvények sikerén felbuzdulva, a működés nehézségeinek mérlegelése után, a Horvát Színház a szomszédos, romosan álló épület megvásárlásában látta az előadások bővítésének lehetőségét: ezáltal a régi helyszínen, költségkímélő módon bővíthető a szabadtéri színpad, működése optimalizálható. A jelenlegi színpad a kert végében található, amely alapvető rendezési problémákat vet fel – a színpad technikailag alig kiszolgálható, a színészek csak a nézőtéren keresztül juthatnak fel. A szomszédos telek a jelenlegire szinte merőleges, így alapvető cél volt, hogy a színpad úgy kerüljön elhelyezésre, hogy az Anna utcai épületben található, nagyon szerény infrastruktúrát, az öltözőket használva tudjon működni az új színtér, és a rendezés szempontjából is tisztán elkülöníthető legyen a nézőktől, a nézőtértől. A Szent Mór utca többnyire egyszintes épületekből zártsorú beépítésű, kisvárosi képet mutat főként földszintes illetve kétszintes épületekkel. Az első számú kihívás a lakóépületek közé integrálni egy funkciót, ami szinte épülettömeget sem igényel. Alapvető szempont volt a szabadtéri rész nem csak a főépületen keresztül biztosított, hanem önálló megközelítése, feltárása az Anna utcához képest kevésbé reprezentatív, meglehetősen szűk utcából. Az utcai homlokzat kulisszaszerű: léptékében illeszkedik a környező beépítéshez, viszont nem egy lakóházat rejt, mint az utca többi háza, hanem egy szabadtéri létesítményt, aminek alig van tömege. Az esőnapok a nézőtér és a színpad behúzható ponyvatetejével kiküszöbölhetők, így optimálissá válnak a működési feltételek. A projekt forráshiány miatt végül nem valósult meg.
8 8 9 9 10 10 10
1 7 9 1 10
Pécsi Koncert és Konferenciaközpont - pályázat
10 10 10 10 10
9   8   3
Clark-hotel
Leírás
  3 3   1
3   9   8
6 csoportos óvoda - pályázat
Leírás
  3 1 3  
9 10 3 1 3
erdei kápolna- Mecsek
Leírás
8   3   3
1   10   10
tettyei szabadtéri színpad - Pécs
Leírás
  10   10  

Elérhetőségünk


Nagyobb térképre váltás

Címünk: 7635 Pécs, Mikszáth Kálmán u.26.

Mobil: +36 30 70l 8280

Telefon: +36 72 442 86l

Email: zzz.kft@t-online.hu

Blog - Így kutattunk mi

A Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj elnyerésével vállaltam egy „Így kutattunk mi” blog indítását, amely első körben a kutatási téma aktualitását, jelentőségét ismerteti, majd a kutatás záró etapjához érve az eredményeket rendszerezi az irodaterek ergonomikus és gazdaságos kialakítása területén.
A téma az Irodaterek újragondolása az információs társadalom igényei szerint: kommunikáció + koncentráció = innováció, amely az innovatív irodakoncepciók alkalmazásának lehetőségeit és ezek hatásait vizsgálja a munkavállalók és munkáltatók szempontjából, majd arra keressük a választ, milyen építészeti vonatkozásai vannak az alkalmazhatóságnak Magyarországon a jelenlegi épületállományon belül.
Lehetne jobban is?
Vajon mennyire elégedett az irodákban dolgozó többség a munkakörülményeivel? Támogatja a munkakörnyezet a produktív munkavégzést? Ha nem, mik a zavaró tényezők? … ezeket a kérdéseket tettük fel a kutatás kezdetekor, melyeket rögtön a “Lehet-e jobb feltételeket teremteni – az építészet eszközeivel?” követett.
A kutatás célja megmutatni azt, hogy a meglévő, használati értékét tekintve leamortizálódott épületállományból is lehet vonzó, inspiratív munkakörnyezetet teremteni, melynek megtérülése a használathoz mérten viszonylag rövidtávú.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A Blogot ezen az oldalon követheti: http://smarteroffice.wordpress.com/

2013-11-29 - Miért nem jó az, ahogy van?

A fenntartható fejlődés közgazdasági aspektusait a 2009-es gazdasági válság mindinkább a figyelem középpontjába helyezte, így a munkavégzés formáit, idejét, körülményeit is. Sokan a termelékenység növelésében látták, illetve látják a kilábalás kulcsát, viszont az elmúlt évtizedek rohamosan fejlődő technológiáinak köszönhetően napjainkra az egy munkaóra alatt termelt javak a többszörösére rúgnak, mint pl. 1920-ban, amikor például Ford bevezette gyárában a 8 órás munkaidőt. A legújabb adatok szerint a munkában töltött órák száma nincs egyenes arányban az ország termelékenységével és sikerességével (lásd az átlag 1400 órát dolgozó németek vs. a 2000 órát robotoló görögök) , ezért a megoldás máshol keresendő. A világ vezető gazdasági hatalmainak GDP összetételét vizsgálva kiderül, hogy a XX. században a szektorok közötti megoszlás nagymértékben átrendeződött. Míg az 1920-as években az USA által termelt javak 20 százalékát a mezőgazdasági szektor adta, ez mára 2%. A tercier és kvaterner szektor termelésével szemben az ipar is alul marad, és a foglalkoztatottak számát tekintve még differenciáltabb a kép, hiszen a gépesítés miatt egyre csökken az élő munka aránya az ipari szektorban világszerte. Az is tény, hogy az elmúlt 3 évtizedben a termelékenységi érték növekedési ütemében egyértelmű hanyatlás fedezhető fel a legtöbb OECD országban. Ezek a folyamatok a társadalmakra nézve egyre nagyobb terhet jelentenek a munkanélküliség problémáin keresztül a család háttérbe szorulásáig. Bertrand Russell már 1932-ben, a Semmittevés dicsérete c. esszégyűjteményében arról értekezik, ha mindenki csak 4 órát dolgozna, a munkanélküliség nem jelentkezne kóros mértékben (akkoriban is gazdasági válság volt), mindenki boldogabb, elégedettebb lehetne. James Vaupel, a Max Planck Intézet demográfiai kutatásokért felelős részlegének alapítója és vezetője szerint az egész társadalmat vizsgálva szerencsésebb lenne, ha mindenki csak heti 25 órát dolgozna, de akár 80 éves koráig is: a fiatalabb években több idő jutna a barátokra és a családra, sportolásra, egészségmegőrzésre, idős korban pedig nem érezné magát feleslegesnek, örülne a tartalmasan eltöltött időnek, – így az elöregedő társadalom problematikája is megoldódna. Ennek az elképzelésnek persze vannak vitatható pontjai, és radikális lépést ez irányban egy kormány sem tett – a franciák 35 órás munkahetet bevezető kísérlete messze elmarad a 25 órát célzó elképzelésektől – a legnagyobb ellenállás mégis talán korunk munkakultuszából fakad: egyszerűen sikk nem ráérni. A munkamánia napjainkra betegséggé vált, a rehabilitációs programok hemzsegnek a magát teljes kiégésig hajszoló, mások által sikeresnek tekintett menedzserektől. Egyetlen munkáltatónak sem célja a legsikeresebb, legproduktívabb munkavállalóit elveszíteni, így az egészséges munka-élet egyensúly feltételeinek megteremtéséhez egyre gyakrabban az esztétikus, változatos, inspiratív munkakörnyezet biztosításában látják a megoldást. Magyarországon a tendencia még szórványos, a legsikeresebb startupok dolgoznak hasonló koncepciókkal.

2013-12-15 - Merre induljunk?

A kutatásunk egyik fő iránya annak vizsgálata, hogy hazánkban még mindig a hagyományos középfolyosós cellás kialakítású irodaház típusa a leginkább elterjedt , illetve vannak-e alternatívái? Vagy egyáltalán, mint igény, megfogalmazódott-e már a működtetőkben és a használókban, hogy valami másra van szükségük, hiszen innováció csak ritkán történik egymástól izoláltan, zárt ajtók mögött. A szellemi bizsergést az információáramlás generálja, aminek a falak a korlátai. Ahol már felismerték a változások hatását és szerepét a munkafolyamatokra, a termelékenységre, ott egyre inkább előtérbe kerül az elmélyült, egyéni munkavégzés mellett az állandó kommunikáció fontossága, amely nem csak tervezetten, tárgyalótermekben kap helyet: az informális találkozások közben spontán alakuló beszélgetések is fontos elemei az információáramlásnak. Magyarországon ezeknek az elveknek a szem előtt tartásával alakított ún. kombi iroda igazi népszerűségre nem tett szert, vagy a válság évei pont akkor köszöntek be, amikor a nyitottság inkább már egyterű irodákat eredményez a jobb helykihasználtság reményében, a zavaró tényezők (akusztika, elvonulás lehetőségének hiánya, egyhangúság) figyelembe vételének mellőzésével.

A kutatás első lépése az 50-es, 60-as, 70-es években emelt hazai irodakomplexumok feltérképezése egyrészt tervtári gyűjtéseken keresztül, illetve helyszíni felmérésekkel, hallgatók bevonásával. Ezek alapján láthatóvá válna, milyen átépítések voltak szükségesek az elmúlt évtizedekben, mennyiben változott a használat jellege, mennyi a négyzetméterenkénti üzemeltetési költség, hány négyzetméter jut egy dolgozóra stb.

A tervtári munka alapvetően a Lechner Lajos Tudásközpont Dokumentációs Központjában zajlott, ahol már előkészítve vártak bennünket az online rendszerben betekintésre kiválasztott tervek. A 4 “békányi” tervanyag áttekintése után próbáltunk pár jellemző épülettípust választani, melyek alaprajzait szkennelve költségtérítés ellenében elhozhattuk, jelenleg a feldolgozásuk folyik, hogy a vizsgálatainkhoz fel tudjuk használni őket.

Hosszfalas, vb pillérekkel

Falas szerkezet - könnyítve

Kisfesztáv, középfolyósó

VB váz - középső pillérsor

2014-01-07 - Falak lebontása=szabad téralkotás?

A levéltári szerzemények mellé sikerült Pécs néhány jellegzetes irodaépületének tervrajzait az üzemeltetési osztályokon keresztül megszerezni, ami mindjárt néhány nehézséggel szembesített.

Az 1960-as években előszeretettel építkeztek előregyártott vasbeton váz használatával, így a Nagy Lajos Király útján álló “testvér” irodaépületek (ugyanaz az épület, 90°-ban elfordítva került megépítésre), ill. a valamikori Kesztyűgyár irodaépülete is UNIVÁZ rendszerrel készült. Az alaprajzi flexibilitást, a munkaállomások áthelyezhetőségét napjainkban un. tojástálcás monolit álpadlóval oldják meg új építés esetén, melynek nagy előnye a klasszikus szerkezetekhez képest jobb akusztikai tulajdonsága, alacsonyabb szerkezeti magassága, kedvezőbb költségei. 15cm körüli magasságával pont egy lépcsőfoknyit lehetne emelni a padlószinten, hogy biztosítsuk a teljes infrastruktúrát, technológiai mobilitást – a megszokott fali csatlakozók nélkül. Az elképzelést sajnos keresztül húzni látszik az a tény, hogy hazánkban rendkívül szerényen és gazdaságosan mérték a belmagasságot – a néhol 260cm-t is alig éri el, és a gerendák 30cm-es lelógásáról még nem is beszéltünk. Bár a mai korszerű technológiák alkalmazása egy felújítás, átalakítás keretében is egyszerűnek tűnt, a valóság ezt felülírni látszik.

Elérkeztünk kutatásunk következő kihívásához: amikor az előre jól kigondolt, Európa szerte működő megoldás egy helyi sajátosság miatt speciális adaptációra kényszerül. A lehetségesnek tűnő alternatívák legnagyobb baja viszont ugyanaz, ami mai állapotban is – a kötöttség. Az a körülmény, amitől egy változatosabb, innovatívabb munkakörnyezet, boldogabb dolgozók reményében szabadulni szerettünk volna…